Utolsó idők
Armageddon






Múlt - Jelen - Jövő?

1990. szeptember 11. id. Bush beszédet tart, amikor is megemlíti az új világrendet.

2001. szeptember 11. Az ikertornyok lerombolása (World Trade Center – A világkereskedelmi Központ)

2008. szeptember. LHD (Large Hadron Collider ring); A nagy Hadron ütköztető (részecskegyorsító és ütköztetőgyűrű) A vele való laboratóriumi kísérletek célja, hogy meg próbálják reprodukálni azt a pillanatot, amely feltevések szerint a Világegyetem kezdetének tartott Ősrobbanás (Big Bang) után keletkezett; feltárják az anyag és az antianyag problémáját; megvizsgálják töltésükön kívül miben különböznek egymástól az anyag- és az antianyag-részecskepárok, a protonok és az antiprotonok. Az Univerzum eddig megismert részében ugyanis sehol nem található nagyobb mennyiségben antianyag. Antianyagot kell tehát előállítani. Antiprotonokat részecskegyorsítókban állítanak elő: nagyenergiájú protonokat ütköztetnek valamilyen céltárggyal. Az ütközés során sokféle részecskefizikai folyamat megy végbe, ezek egy részében antiprotonok is keletkeznek. A kísérlet eredményeként fekete lyukak jöhetnek létre. A világ legnagyobb méretű részecskegyorsítója, az LHD szeptemberre tervezett beindítását leállították, mert kilyukadt a gyorsítócső.

2008. szeptember. Az amerikai (másodlagos) jelzáloghitel-válság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását s amely kiváltója a jelenlegi nagy gazdasági világválságnak.

2008. ősze. A megingó világgazdaság hozományaként bejelentik az IMF által felügyelt, szabályozott, ellenőrzött, irányított pénzpiac kialakítását.

2008. november 10. Az Egyesült Államok új elnökéről mondták: olyan keresztény, aki fekete és muszlim származású, hátterű. Célja: a jók és rosszak közti ellenségeskedés megszűntetése; azok kibékítése. Megszűnnek a heti elnöki rádióbeszédek, saját oldala lesz a youtube-on.

2008. november 15. G20-ak találkozója, melyen a válság kezelését tárgyalják: a pénzügyi rendszer nemzetközi szabályozása kooperáció útján; a protekcionizmus felszámolása (a nemzeti iparok védelmének felszámolása, az áruk és szolgáltatások nemzetközi szabad áramlásának biztosítása); a piacok és a hitelminősítő intézetek szabályozása.

2008. december 28. Magyarországon a magas kamatú lakáshitelek helyett, egyre többen döntenek majd bérlakások mellett.

2009. január 20. Az Egyesült Államok új elnökének beavatása. Elnöki beszédében kihangsúlyozza: ne azt nézd mit kaphatsz az országtól, hanem hogy te mit adhatsz; elektromos hálózatokon, digitális vonalakon keresztül összeköttetésben lehetünk egymással; a tudomány és a technika újításait alkalmazni kell az egészségügyben s ezáltal az egészségügyi ellátás anyagilag elérhetőbb lesz (az egészségügy és az oktatás nagyon drága); közös célokért kell küzdeni: humanity, integrity, generosity; valamint háborúból béke és bizalom, hit, vallás, egyenlőség. (war, peace, trust, faith, religion, equality;) Who do you pray for?

2009. január 20-ra (az elnöki beavatásra) Izrael véget vet a Gázai övezetre mért csapás-sorozatnak és visszavonul onnan.

2009. január 21. Vallási szertartást tartottak, amelyen keresztény, zsidó, iszlám és hindi egyházi személyiségek mondtak imát az elnöki beavatás tiszteletére.

2009. január 27. Az egész országot (Magyarország) behálózó rendszert, ún. nemzeti digitális közmű létrehozását tervezik 5-10-15 éven belül. Ez nem szokványos szabad-piac indukálta Internet-kapcsolat, Internet-hálózat, hanem az állam által szorgalmazott és biztosított rendszer lesz. A le- és feltöltésekhez 6-10 Mbit-es sávszélességet terveznek. Munka, tanulás és közjóléti szolgáltatás egyaránt ezen keresztül fog zajlani. A munka, munkaerő biztosítása bekapcsolja az embereket egy új világba.

2009. április 21. Magyarországon az Országgyűlés elfogadta az azonos nemű párok esetében a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényességét. A felek örökölhetnek. A párok nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe gyereket. Az Országgyűlés februárban már döntött a regisztrált élettársi kapcsolat elismeréséről. (Az eredeti tervek szerint mind az egynemű, mind a heteroszexuális párok ily módon hivatalossá tehették volna a kapcsolatukat.) Az Alkotmánybíróság azonban akkor az alaptörvénnyel ellentétesnek tartotta, hogy konkurenciát teremtsenek a házasság intézményének, ezért az új szabályozás szerint csak a meleg pároknak lesz lehetőségük élettársi kapcsolatot bejegyeztetni.

2009. május 8. Az RKE feje Közel-Keletre utazott, ahol azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja a vallásszabadságot s a RKE szorgalmazza a közel-keleti békét.

2009. május 10. A marihuana legalizásáért tüntettek világszerte több helyütt (Magyarországon a Margit-szigeten).

2009. május 11. Szokássá vált, hogy évről évre az Uniós vezetők találkoznak a monoteista vallások vezetőivel. A találkozó a vallások közti megbékélést, egymáshoz közelítését szorgalmazza.

2009. május 25. Informatikai társadalom létrehozása: a szélessávú Internet-et mindenki számára elérhetővé kell tenni.

2009. június 3. Az új amerikai elnök, miután januári beiktatása után nem sokkal hangot adott annak, hogy nyitni kíván a muszlim világ felé s egy új irányvonalat kíván képviselni a Közel-Kelettel kapcsolatban, Szaud-Arábiába látogatott.

2009. június 4. Az amerikai elnök Egyiptomban úgy nyilatkozik, hogy támogatja az Önálló Palesztin Állam megalakulását, de további jó viszonyt kíván fenntartani Izraellel. Véget kell vetni a két fél között a gyanakvásnak, a viszálynak, a versengésnek, az összeférhetetlenségnek, meg kell adni a kölcsönös tiszteletet egymásnak, közös célok érdekében kell cselekedni; az igazság, a tolerancia minden ember méltósága.

2009. június 6. Az amerikai elnök Németországban meglátogat egy koncentrációs tábort, tanúbizonyságot tesz a zsidósággal, Izraellel való szimpatizálásáról.

2009. június 13. A nagy lekapcsolás – Az analóg adást, digitális műsorszórás, műsorközlés váltja fel. A szoba- illetve a kinti antennákkal nem lehet fogni az adást, csak dekóder (átalakító; ún. set-top box) segítségével. Magyarországon 2011 végére tervezik a nagy lekapcsolást.

2009. június 13. Az amerikai elnök bejelenti, hogy a közel-keleti béke feltétele az önálló Palesztin Állam megalakulása.

2009. június 14-15. Magyarországon az önkormányzatok kivásárolják azokat a lakásokat, melyek lakói nem tudják fizetni a hiteleket s bérlőként maradhatnak benne tovább, bérleti díj megfizetése ellenében.

2009. június 22. Az EU-ban június 28-án egységesen átállnak az ujjlenyomatot is tartalmazó biometrikus útlevelek bevezetésére. Az Unió (külső) határain (+ schengeni övezet) ellenőrzik az ujjlenyomatokat. Az USA - tervei szerint - csak az ujjlenyomatos változatot fogadja el a jövőben, így kívánják kiszűrni a terroristákat és az illegális bevándorlókat.

2009. június 22. Az USA kormányzata felügyeli a GM részvények 60%-át, mely nem az első példa az állami beavatkozásra a válság óta. (Állami pénzekkel mentettek/mentenek meg bankokat bizonyos mértékig helyreállítva a pénzintézetek stabilitását és profittermelő képességét az Egyesült Államokban s Európa szerte.)

2009. június 30. A befektetők megkezdték a lakóingatlanok felvásárlását. (Budapest)

2009. július 5. Az RKE feje a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálását, a nemzetközi gazdasági helyzet megoldását várja a G8-aktól.

2009. július 8. A politikailag korrekt megnevezés értelmében a G7/G8 (7 ipari nagyhatalom: Franciaország; Egyesült Királyság; Egyesült Államok; Németország; Olaszország; Japán; Kanada + Oroszország, amely később csatlakozott a G7-hez s amely bizonyos pénzügyi megbeszéléseken nem vesz részt) megtartották éves találkozójukat Olaszországban. (klímaváltozás; szegénység leküzdése; Irán és Észak-Korea, mint nukleáris nagyhatalmak kérdése). Ezzel egyidőben az RKE feje a vezetők feleségeivel együtt a világ szegényeinek megsegítéséért imádkozott. A váságkezelés kapcsán elhangzott, hogy további állami beavatkozásra van szükség a válság idején, melyt két nappal később az Egyesült Államok elnöke úgy interpretált, hogy az állami szerepválallás csökkentése még túl korai lenne.

Ugyanezen a napon, Magyarország miniszterelnöke a történelmi egyházak segítségét kérte a krízis-alap működését illetően.

2009. július 10. A G8-ak egy élelmiszer-program keretén belül, 20 millió USD-ral támogatják a fejlődő (afrikai) országok mezőgazdaságát, amely nem segélyezés formájában történne, hanem ezen országok mezőgazdaságának fejlesztését ösztönözné.

Az Egyesült Államok elnöke és az RKE feje - aki egy júniusi állásfoglalás szerint maga is foglalkozik az integráns emberi fejlődés egyes szempontjaival - Rómában találkoztak.

2009. július 16. 22 közéleti személyiség kifejezésre juttatta, hogy a transzatlanti kapcsolatok megerősítését szorgalmazná az Egyesült Államokkal. A közép-kelet európai törekvés egyben a térség védelmét is biztosítani látná ebben. Elmondásuk szerint e térség országai keresztút előtt állnak s félő, hogy egyfajta befelé forduló politikában, gazdaságpolitikában látják majd a megoldást. Kinyilatkoztatták, hogy nem csak az USA-nak van szüksége Európára, hanem ez az igény kölcsönös. Ezenkívül közös gazdasági stratégia felállítását kezdeményezték.

2009. szeptember 14-15. Az Egyesült Államok elnöke szerint a szabadpiac jó működésének érdekében szigorúbb szabályozásra, a bankok szigorúbb felügyeletére, nagyobb állami szerepvállalásra van szükség. Új hatóság, szerv felállítását kezdeményezi, egy ún. pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságét, amely a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzését volna hivatott ellátni. Az elmondások szerint ez a fogyasztók érdekeit képviselné. Továbbá 1 biztosítós államilag támogatott egészségügyi rendszert terveznek, a banki és egészségbiztosítási rendszeren kívül állami beavatkozásra lehet még számítani biztosítási területen és az autóiparban is. Ezenkívül globális pénzügyi reformokra is szükség van - nyilatkozta - s ezeket a reformokat most lenne alkalmas bevezetni: a válságnak ebben a viszonylag nyugalmas időszakában.

2009. szeptember 25-26. Pittsburgben hivatalos állásfoglalás született az ügyben, hogy a G8-ak (a világ vezető gazdasági, ipari nagyhatalmai) szerepét átveszi a G20-ak (Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Törökország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, huszadikként maga az Európai Unió) a globális gazdasági, illetve pénzügyi válság megállítása érdekében, valamint egy esetleges újabb krízis kirobbanásának megakadályozására. Olyan összehangolt gazdaságösztönző intézkedéseket, stratégiákat, gazdaságélénkítő programokat kívánnak megvalósítani, amelyekkel biztonságosan tartható fenn a gazdaság növekedése. A G20-ak 1999 óta létező fejlett és fejlődő országokat egyaránt egységbe tömörítő szervezet. Ez alkalommal döntés született az ügyben, hogy a fejlődő országok nagyobb beleszólási joggal s ezáltal nagyobb mértékű képviselettel rendelkezhetnek majd az IMF-ben, a Nemzetközi Valutaalapban, ezáltal növelve befolyásukat a világgazdaság alakulásában. A tavaly kirobbant válság óta számos kormány fáradozott azon, hogy közpénzeken bankokat mentsen meg a teljes összeomlástól. Az erre a célra kiosztogatott milliárdos bónuszok kifizetését, mellyel a bankok sok esetben visszaéltek, meg kívánják akadályozni a jövőben. Ennek érdekében a bank szektorban globálisan egységes szabályozást terveznek bevezetni, a bankárok bérezését rendezni fogják: a banki vezetők és brókerek ún. prémium kifizetéseit korlátozni fogják s fontos hangsúlyt fektetnek a felelősség és a hosszú távú érdekek, sikerek érvényesítésére. A bankok saját tőkéjükre s a bónusz kifizetésekre vonatkozó törvényi szabályozást terveznek. A gazdasági életre jelenleg általánosságban jellemző állami irányításra még mindig szükség van – állapították meg.

2009. október 1-2. Az iráni atomprogram kapcsán bejelentteték, hogy Irán egyértelmű fenyegetettséget jelent a nyugati civilizáció számára. Rakétáikkal elérhetik Izraelt, Európa déli részét, az amerikaiak Perzsa-öböl-beli bázisát, és Oroszország egyes részeit. A civilek a városokban veszélyben lehetnek, vannak - mondták.

2009. október 9. Miután október 3-án Írország másodszori nekifutásra népszavazás keretén belül igent mondott az EU-hoz való csatlakozásra, Lengyelország is aláírta a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, mely az egész EU-t reformálná meg. Az EU-s tagállamok közül már csak Csehország az egyetlen, amely nem írta alá az okmányt, így a Lisszaboni Szerződés addig nem léphet hatályba. Az Unió fejlődne, stabilitása növekedne, ha a balkáni országok is (köztük első körben Horvátország) csatlakozhatnának - vélekednek sokan.

2009. október 17. Csehország is aláírta a Lisszaboni Szerződést ratifikáló okmányt - jelentették be. Eddig 26 ország hagyta azt jóvá s ezzel immáron elhárul az akadály az EU megreformálásának útjából. Az okmány 2009. december 1-én lép hivatalosan életbe s ezzel egy korszak zárul le: az egyéni vélemény nyilvánítások korszakának vége s létrejön a többségi szavazás. Az átfogó reform által működőképesebb lesz az Unio.

2009. november 1. Idén van a 10 éves évfordulója annak, hogy a Római Katolikus Egyház, valamint az Evangélikus Egyház aláírta az Augsburgi Közös Nyilatkozatot (1999), mely a már korai XIX. században elkezdődött ökumenizáció folyamatában fontos állomás.

2009. december 1. Ettől a naptól hatályos az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, amely hivatalos indoklása szerint "biztosítani fogja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy a kibővített unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre". A szerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő szervezetet, az unió döntéshozatali mechanizmusát, és kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról szóló EU-charta elfogadását és alkalmazását. Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre, jogköre bővül. 2014-től bevezetik a kettős többség elvét. E szerint a határozatok elfogadásához a tagállamok 55 százalékának kell majd igennel szavaznia úgy, hogy az érintett országok a lakosság 65 százalékának feleljenek meg. A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót, így az nagyobb súllyal tud fellépni a nemzetközi tárgyalások során. A reform távlati célja, hogy az EU ne maradjon le az olyan gazdasági nagyhatalmaktól, mint amilyen az USA vagy Kína.

2009. december 15. 2011-től Magyarországon az anyakönyvek elektronikusak lesznek.

2010. február 9. Az Európai Parlament döntést hozott az Európai Bizottság új összetételű végrehajtó testületének megalakulásáról. Ez az első Európai Bizottság, amely már a Lisszaboni Szerződéssel meg-reformált uniós intézményes keretek között működik majd. Ezzel befejeződik az elmúlt fél évtizedet jellemző intézményes kálvária az Európai Unióban. A testület munkába állásával új lendületet kap a lefékeződött jogszabály-alkotási munka, és az EU több területen behozza az elmúlt évek lemaradását. A Lisszaboni Szerződés által az Európai Közösség mindhárom pillérre kiterjedő, önálló jogi személyiséget nyer. Ezzel egyetlen entitásban egyesíti a három pillért, és ezzel az egész entitásra kiterjeszti az Európai Unió elnevezést. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az eddigi harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttműködés) egész területén az Európai Parlament ugyanolyan jogalkotói szerepet kapott, mint a Miniszterek Tanácsa. Ez több beleszólást enged majd a Parlamentnek. Az Európai Unió számára állandó elnöki pozíciót hoznak létre. Az Európai Tanács az Unió intézményévé válik. Az EU állandó elnöke egyben a Európai Tanács elnöke is lesz. A szigorúbb pénzügyi politila, valamint a környezetvédelmi kérdések mellett a tagállamok összehangoltabb, egységesebb működését is várják. Az Európai Unió a nemzetállamokkal szemben bizonyos területeken nagyobb hatalommal bír mostantól, de még mindig nem olyan egységes szuperhatalom, mint ahogy azt várták tőle.

2010. február 10. A müncheni biztonsági konferencián ismét felvetődött egy közös európai hadsereg megalakításának gondolata. További egyeztetések várhatók az európai hadsereg megalapításának tervéről.

2010. február 12. Görögország válságos gazdasági helyzete miatt (az 1 főre jutó GDP igen magas: 13% körüli) az uniós intézmények szerepét erősíteni szándékozzák az euróövezeti tagállamokban folytatott gazdaságpolitika ellenőrzésében, az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében.

2010. február 12. Az Európai Parlament nem hagyta jóvá azt a megállapodást, amely azt lett volna hivatott célul kitűzni, hogy az EU tagországai az ún. SWIFT rendszeren keresztül, banki adatokat adjanak át az Egyesült Államoknak. Ennek a kezdeményezésnek az USA állásfoglalása szerint a terrorizmus és a nemzeközi bűnözés elleni harc tekintetében lenne kulcsfontosságú szerepe.

2010. február 13. Informatikai társadalom: Az Internet, mint digitális közmű megvalósítását a következő parlamenti ciklus végére tervezik. Jelenleg az ország lakosságának mintegy 46%-a használ Internetet s akkorra szeretnék elérni, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. Az árát a mindenkori minimálbér 3%-a körül kívánják meghatározni, amely pillanatnyilag 2.500.-Ft. Az elektronikus közszolgáltatások használatát kötelezővé akarják tenni. Kirekesztettséget jelent az Európai Unió e téren is tapasztalható modernizációs folyamatától való lemaradás.

2010. február 15. Privatizált űrkorszak: avagy magáncégek kezébe kerül világszerte az űrhajózás? A holnap techológiáját állami cégek lassan már nem győzik finanszírozni.

2010. március 2. Az Európai Bizottság 12 éve először engedélyezte genetikalikag módosított növény (az Amflora burgonya) termesztését az unióban. A géntechnológiával előállított fajták, melyek közül pillanatnyilag több tucat vár még engedélyezésre, állítólag emberre és állatra veszélytelenek. Azonban egyes híradások szerint az ez irányú kutatások, kísérletek valódisága nem igazolható hitelesen, mivel olyan szűk érdek-csoporthoz fűződik azok elvégzése, valamint azok eredményének publikásálása, amelyekbe betekintése csak kivételesen keveseknek van még kutatói körökben is. Az élelmiszerláncba való bekerülésük (gabona-növényből állati tápba s ezáltal húsba kerülve bejuthat az emberi szervezetbe), sokak aggodalma: nem tudni milyen egészségügyi károkat okozhat mindez hosszútávon.

2010. március 22.Az Egyesült Államokban elfogadták az egészségügyi reformról szóló törvényt, melynek keretében kiterjesztik a betegbiztosítást s ezáltal az amerikaiak 95%-a biztosított lesz. A törvény megtiltja a biztosítóknak, hogy megtagadhassák szolgáltatásaikat a betegektől. 2014-től a biztosítás - akár a munkaadón keresztül, akár egyénileg - kötelező lesz mindenki számára; azokon akik nem tudják majd fizetni a biztosítási díjakat az állam fog segíteni. Az új rendszer ellenzői szeretnék az egészségügyet továbbra is a magánszférában tartani s tartanak attól, hogy az állami beavatkozás mértéke, az állam szerepe megnövekszik, valamint hogy az egészségügyi kártya bevezetésével mindenki adata hozzáférhetővé válik.

2010. április 20. Az izlandi vulkánkitörés miatt leállt légiközlekedés új helyzet elé állította az Európai Bizottságot, amely bejelentette: foglalkoznak azzal, hogyan tudnának könnyíteni az állami támogatási szabályokon a légitársaságok megsegítésére. Olyan rendszerben gondolkodnak, amelyet 2001-ben az Egyesült Államokat ért terrortámadásokat követően vezettek be.

2010. május 2. A görög válség miatt kialakult helyzetben Brüsszel a mellett fejezte ki szándékát, miszerint erősíteni kell az uniós intézmények szerepét az euróövezeti tagállamokban folytatott gazdaságpolitika ellenőrzésében. Szorosabb uniós ellenőrzést, a gazdaságpolitika uniós kontrolljának fokozását tartják szükségesnek, melyek kapcsán az EB hamarosan javaslatokkal áll elő.

2010. május 10. Az Európai Unió pénzügyminiszterei olyan rendkívüli pénzügyi alap létrehozásáról határoztak, amely a görög válság- majd a spanyol, olasz, portugál, sőt újabban az ír deficit-helyzet - miatt az eurozónában esetlegesen kialakult válságos pénzügyi helyzetben, az Euro megmentését és ezáltal egy második válsághullám megelőzését volna hivatott szolgálni. Egyes elemzők szerint olyan célirányos spekulációs nyomás helyeződött az EU fizetőeszközére s ezzel együtt a pénzpiacokra, amelyben sokan sok pénz megkeresésének lehetőségét látták. A 750 milliárd EUR-ós gyorssegély, segélycsomag, mentőöv az EU által nyújtott 500 milliárd EUR-ós gyorskölcsönből, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott 250 milliárd EUR-ós hitelből áll. (Ezt egyelőre virtuális pénznek tartják.) S bár ez üzenet volt a spekulánsoknak s a pánik elkerülése is cél volt, hogy megnyugtassák a pénzpiacokon a kedélyeket, sokak szerint ez mindössze tüneti kezelés, nem pedig a bajok valós orvoslása.

2011. október 24. Tekintettel az euro zóna egyes eladósodott tagállamainak helyzetére, valamint hivatkozva arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap már nem képes pénzügyi megoldásokat kínálni, a Vatikán szerint az IMF ideje lejárt s egy államoktól független központi jegybank létrehozását javasolja. Ez egyfajta központi világbank lenne, egy ún. "legfelsőbb hatóság", amely világméretű jogosítványokkal rendelkezne. Egyfajta monetáris szabályozást volna hivatott megvalósítani s a nemzeti bankokhoz hasonlóan működne (szabályozná a forgalomban lévő pénzmennyiséget, valamint a monetáris forgalmat), de immáron világméretekben. Kezdetben az ENSZ égisze alatt, később függetlenként funkcionálna.

A Vatikán elviekben állást foglal a szegény államok mellett, ugyanakkor jelenlegi becsült vagyona elérheti a 2000 milliárd dollárt, melynek része a világ legnagyobb aranykészletének számító vatikáni kincstár tartaléka is. (Ez az összeg az EU GDP-je 10%-ának felel meg s feléből ki lehetne egyenlíteni az euro zóna bajba jutott államainak adósságát.)

2012. május 22. Az USA és az EU 2014 közepére transzatlanti kereskedelmi egyezmény létrehozását tervezi. A mindentátfogó kereskedelmi egyezmény egységes szabadkereskedelmi övezet létrehozását tenné lehetővé. Az USA és az EU a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi kapcsolatának szereplői.

2012. szeptember 4. Jelenleg a készpénzforgalom a világ gazdasági tevékenységeinek legfeljebb 5 %-át teszi ki. Pénzügyi szakemberek szerint néhány év és a pénz eltűnik, akárcsak a bankkártya. S ami lesz helyette: az egyén számára mindenre használatos egyetlenegy azonosító, bioazonosítás, virtuális világ.

2012. szeptember 12. Az Európai Bizottság indítványozza, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezetben működő valamennyi bankra kiterjedő, egységes felügyeleti hatáskört gyakorolhasson. A mechanizmus értelmében az EKB viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő külön felügyeleti feladatokért. Az egységes felügyeleti mechanizmust 2013. január 1-től kezdődően fokozatosan vezetnék be.

2012. szeptember 26. Az iráni elnök olyan új világrendet sürgetne, amelyet nem a nyugati hatalmak irányítanak.

2012. november 21. Újabb felvetések szerint az EU-t a jövőben föderatív államközösségként képzelik el, brüsszeli felügyelet alatt pedig közös költségvetési és adópolitikát, valamint munkajogot sürgetnek.

Az integráció az EU-n belül pillanatnyilag átmeneti fázisban van a föderáció (szövetségi állam), illetve a konföderáció (önálló államok szövetsége) között. Az integráció strukturális felépítése szerint (3-as oszloprendszer) az EU nemzetközi jogalanyisággal bír s közösségnek számít pl. a vám, a kereskedelmi, illetve a mezőgazdasági politika terén, azonban pl. a közös kül- és biztonság politika terén nem, egyes területeken pedig (pl. vízumpolitika, bevándorlás, menekültügy) a föderatív állammá való elmozdulása figyelhető meg. E célt szolgálná az is, hogy az adópolitika és a költségvetés terén a tagállamokat közösíteni akarják. Ezáltal a tagállamoknak újabb hatásköröket kellene átengedni az EU-nak, lemondva szuverenitásukról.




Utolsó idők

Honlapkészítés